2013. augusztus 28., szerda

16.Fejezet / Felejthetetlen Éjszaka/ +18/

Sziasztok drága egyetlenjeim!
Amint látjátok új részel jelentkezem számotokra. Amint a címben is olvashatjátok a rész +18-ra sikeredet,szóval a gyenge idegzetűeknek nem ajánlott. Köszönöm a komikat és a pipákat!
Jó olvasást!
Puszaaa
Fanni


*Emma*



Nem értettem először hogy miért jött engem megkeresni. Hiszen neki ott van Nicole. Bizonyára azért volt tegnap este olyan furcsa. De most már tudom hogy az egész életem egy nagy tévedés volt. Vak voltam és tudatlan. Liamet kellet volna mindig is választanom. Ő az én sorsom és jövőm. Az én napom ebben az esős nagyvárosban. Hiba volt leállnom Niallel, de az emberek mindig csak utólag jönnek rá a vétkükre. A kocsiban Liam bekapcsolta a fűtést hogy átfagyott testünket kicsit felmelegítse. Az egyik kezét a kormányon a másikat a combomon pihentette. Mintha áram ütés rohant volna végig az ereimben.  Szinte szikrázott köztünk a levegő. Mikor egy egy jelzőlámpánál meg kellet állni , olykor egy egy csók elcsattant köztünk. A háza előtt leparkolt és egy darabig csendben ültünk.

-Nos akkor...mi legyen?- kérdeztem kellemetlenül.
-Hát én felőlem tudod hogy mit érzek. Tudod hogy mit szeretnék.- mondta határozottan.
-Tedd fel a kérdést.-követeltem.
Megvakarta a tarkóját mielőtt megszólalt volna.
-Emma Reed, tudom hogy nem vagyok valami nagy szám. De mégis nem bírom ezt megállni...Lennél a barátnőm?- nézet rám reménykedve csillogó szemekkel. Nem haboztam a válasszal,rögtön kimondtam.
-Igen!-borultam a nyakába.
-Tényleg?-nevetett.
-Persze te kis hülye!-nevettem szívből. Az ajkai az enyémre tapadtak,nyelve pedig engedélyre várt. Habozás nélkül megadtam neki. Az ujjaim a haját túrták, az ő ujjai meg a ruháimtól ügyeskedtek megfosztani.  A kezére helyeztem az enyémet.
-Liam ne itt!-súgtam. Megcsókolta a nyakamat amiért egy halk nyögés hagyta el ajkaimat. -Liam,kérlek!- e kérésem csak holmi kis nyüszögésnek hangzott.
-Bocsi,de nem tudod elképzelni hogy menyire vonzó vagy ilyen ázottan!-viccelődőt nevetve. Az szám felfelé kunkorodott. - A mókát félre rakva tud hogy nem akarlak olyanra kényszeríteni amit te nem szeretnél. Elkapkodni sem kell semmit.-folytatta komoly hangnemben. Az ujjamat befogtam a száját.
-Nem azt mondtam hogy én nem akarom Liam,el sem tudod képzelni menyire akarom. De nem egy kocsiban,ahol egy paparazi bármikor lekaphat minket. Meg fő az elővigyázatosság! Nem tervezek a közeljövőben gyereket magamnak.-nevettem. Az ő ajkai is mosolyra kényszerültek.
-Akkor holnap lassítunk,de ma még minden belefér?-vigyorgott.
-100%-ig.-kacagtam. Gyorsan beállt a garázsba. Kiszállt a járműből és azt megkerülve nyitotta ki nekem az ajtót. Felkapott a karjaiba és a nappaliban ledobott a kanapéra.
-Egy perc és jövők!-kiabálta és berontott a konyhába. Pár perc múlva vissza tért egy üveg borral és két pohárral. A lábaimat az ölébe helyezte. Kiöntötte a bort a poharakba és az egyiket a kezembe nyomta.
-Kettőnkre!-emelte fel a kezében lévő italt.
-Kettőnkre!- ismételtem meg amit ő is cselekedett. A két poharat össze kocintotuk. A pohár tartalmát fenékig ittam. Liam elvette a poharam és a kis asztalra helyezte az övé mellé. Az ölébe húzott és a nyakamat kezdte el csókolgatni. Ezt felváltotta egy finom csók. A kezeit a derekamon tartotta,én pedig a nyakát átkarolva próbáltam közelebb húzni magamhoz.
-Megyek lefürdők.-patanttam fel. Pimaszosan nézett rám. - Meg szeretnéd mosni a hátam?-nevettem.
-Hogy te mindig tudod hogy mit szeretnék.- felkelt és jött utánam.
Megnyitottam a kádba a vizet. Direkt úgy csináltam mintha itt sem lenne. Jó egy kicsit szégyenlős is vagyok mivel Ő a legjobb barátom és még ma este ha minden úgy alakul ágyba bújok vele. Kicsit bizarr,olyan mintha az egyik testvérem lenne. Fogalmam sincs hogy mi fog az egészből kisülni. Reménykedek benne hogy minden a legnagyobb rendben lesz. Elzártam a csapot és egy torok köszörülésre fordultam hátra. Liam közelebb lépet.
-Segítek.-súgta és elkezdte megszabadítani a ruháimtól. A tekintetét végig az enyémbe fúrta. Barna szemei az izgalomtól csillogtak.
-Tudod Liam tisztában vagyok vele hogy hogyan kell levetkőzni.-méltatlankodtam.
-Elhiszem,de szerintem én jobban csinálom.-kacsintott és az arcán egy perverz mosoly jelent meg. Végül az utolsó ruhadarabokat is eltávolította rólam. 
A tekintete végig futott a testemen,de nem hagytam neki sok bámészkodási időt. Gyorsan a habos vízbe merültem.
Mire a felszínre jöttem valaki már valaki ült a vízben.
-Liam!-visítottam nevetve. Szerencse hogy nagy a kád. A lábamnál fogva magához rántott, miközben pajkosan vigyorgott.
-Még egy kis bort?-kérdezte.
-Hm köszönöm...de nem.-kuncogtam. Egy rakoncátlan fürtöt a fülem mögé simított. Az egyik ujjával végig simított az arcomon. A fejemet két tenyere közé fogta és megcsókolt.
-El sem tudod hinni hogy mi óta erre vágytam már.-súgta a fülembe. Egy nyögés bukott ki belőlem, ugyanis kezével olyan pontra tapintott ahová kevés férfi ért. Ajkával végig csókolta arcom minden egyes részét és utána a nyakam került sorra.
 A lélegzet vételem kezdet kissé szaporább lenni. Pár perc múlva csókolózva estünk be a szobájába. Az ágyon hanyatt döntőt és fölém tornyosult. Forrónak éreztem a levegőt és a köztünk lévő szikrák is erősödtek. Csókkal hintette be az összes porcikámat. Az ajkát az enyémre tapasztotta és szinte falni kezdte azokat. Hirtelen erős fájdalmat éreztem az alhasamban. Ekkor jöttem rá hogy belém hatolt. A körmeimet a hátába mélyesztetem, amiért egy halk nyögdécselős hang hagyta el a száját.
Fél óra után kimerülten dőlt hátra az ágyban.
-Azta!-motyogta. Magamra húztam a takarót és a plafont bámultam. Éreztem hogy álmosodok ezért egy utolsó csók után lehunytam az egyre nehezedő szemhéjaimat.


Remélem elnyerte a tetszéseteket a rész. Jöjjenek a kommik és jön az új fejezet is :)

1 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett! :) És egyben rohadt rövid is! :/ Remélem hamar hozod a kövit és az legyen jó hosszú ! ;)

    VálaszTörlés