Happy Birthday Liam!

Sziasztok drága egyetlenjeim :)
Ma van Liam szülinapja!
Ma lett 20 éves a drága, ez alkalomból pedig egy aránylag hosszú részt fogok hozni legközelebb. Sajnálom hogy a tegnap hozott rész nagyon rövid lett!
Ha van kedvetek akkor twitteren trendeljünk Liamnek : #HappyBirthdayLiamFromHungary Fontos a #-jel használata!

16.Fejezet / Felejthetetlen Éjszaka/ +18/

Sziasztok drága egyetlenjeim!
Amint látjátok új részel jelentkezem számotokra. Amint a címben is olvashatjátok a rész +18-ra sikeredet,szóval a gyenge idegzetűeknek nem ajánlott. Köszönöm a komikat és a pipákat!
Jó olvasást!
Puszaaa
Fanni

*Emma*

Nem értettem először hogy miért jött engem megkeresni. Hiszen neki ott van Nicole. Bizonyára azért volt tegnap este olyan furcsa. De most már tudom hogy az egész életem egy nagy tévedés volt. Vak voltam és tudatlan. Liamet kellet volna mindig is választanom. Ő az én sorsom és jövőm. Az én napom ebben az esős nagyvárosban. Hiba volt leállnom Niallel, de az emberek mindig csak utólag jönnek rá a vétkükre. A kocsiban Liam bekapcsolta a fűtést hogy átfagyott testünket kicsit felmelegítse. Az egyik kezét a kormányon a másikat a combomon pihentette. Mintha áram ütés rohant volna végig az ereimben.  Szinte szikrázott köztünk a levegő. Mikor egy egy jelzőlámpánál meg kellet állni , olykor egy egy csók elcsattant köztünk. A háza előtt leparkolt és egy darabig csendben ültünk.

-Nos akkor...mi legyen?- kérdeztem kellemetlenül.

-Hát én felőlem tudod hogy mit érzek. Tudod hogy mit szeretnék.- mondta határozottan.

-Tedd fel a kérdést.-követeltem.

Megvakarta a tarkóját mielőtt megszólalt volna.

-Emma Reed, tudom hogy nem vagyok valami nagy szám. De mégis nem bírom ezt megállni...Lennél a barátnőm?- nézet rám reménykedve csillogó szemekkel. Nem haboztam a válasszal,rögtön kimondtam.

-Igen!-borultam a nyakába.

-Tényleg?-nevetett.

-Persze te kis hülye!-nevettem szívből. Az ajkai az enyémre tapadtak,nyelve pedig engedélyre várt. Habozás nélkül megadtam neki. Az ujjaim a haját túrták, az ő ujjai meg a ruháimtól ügyeskedtek megfosztani.  A kezére helyeztem az enyémet.

-Liam ne itt!-súgtam. Megcsókolta a nyakamat amiért egy halk nyögés hagyta el ajkaimat. -Liam,kérlek!- e kérésem csak holmi kis nyüszögésnek hangzott.

-Bocsi,de nem tudod elképzelni hogy menyire vonzó vagy ilyen ázottan!-viccelődőt nevetve. Az szám felfelé kunkorodott. - A mókát félre rakva tud hogy nem akarlak olyanra kényszeríteni amit te nem szeretnél. Elkapkodni sem kell semmit.-folytatta komoly hangnemben. Az ujjamat befogtam a száját.

-Nem azt mondtam hogy én nem akarom Liam,el sem tudod képzelni menyire akarom. De nem egy kocsiban,ahol egy paparazi bármikor lekaphat minket. Meg fő az elővigyázatosság! Nem tervezek a közeljövőben gyereket magamnak.-nevettem. Az ő ajkai is mosolyra kényszerültek.

-Akkor holnap lassítunk,de ma még minden belefér?-vigyorgott.

-100%-ig.-kacagtam. Gyorsan beállt a garázsba. Kiszállt a járműből és azt megkerülve nyitotta ki nekem az ajtót. Felkapott a karjaiba és a nappaliban ledobott a kanapéra.

-Egy perc és jövők!-kiabálta és berontott a konyhába. Pár perc múlva vissza tért egy üveg borral és két pohárral. A lábaimat az ölébe helyezte. Kiöntötte a bort a poharakba és az egyiket a kezembe nyomta.

-Kettőnkre!-emelte fel a kezében lévő italt.

-Kettőnkre!- ismételtem meg amit ő is cselekedett. A két poharat össze kocintotuk. A pohár tartalmát fenékig ittam. Liam elvette a poharam és a kis asztalra helyezte az övé mellé. Az ölébe húzott és a nyakamat kezdte el csókolgatni. Ezt felváltotta egy finom csók. A kezeit a derekamon tartotta,én pedig a nyakát átkarolva próbáltam közelebb húzni magamhoz.

-Megyek lefürdők.-patanttam fel. Pimaszosan nézett rám. - Meg szeretnéd mosni a hátam?-nevettem.

-Hogy te mindig tudod hogy mit szeretnék.- felkelt és jött utánam.

Megnyitottam a kádba a vizet. Direkt úgy csináltam mintha itt sem lenne. Jó egy kicsit szégyenlős is vagyok mivel Ő a legjobb barátom és még ma este ha minden úgy alakul ágyba bújok vele. Kicsit bizarr,olyan mintha az egyik testvérem lenne. Fogalmam sincs hogy mi fog az egészből kisülni. Reménykedek benne hogy minden a legnagyobb rendben lesz. Elzártam a csapot és egy torok köszörülésre fordultam hátra. Liam közelebb lépet.

-Segítek.-súgta és elkezdte megszabadítani a ruháimtól. A tekintetét végig az enyémbe fúrta. Barna szemei az izgalomtól csillogtak.

-Tudod Liam tisztában vagyok vele hogy hogyan kell levetkőzni.-méltatlankodtam.

-Elhiszem,de szerintem én jobban csinálom.-kacsintott és az arcán egy perverz mosoly jelent meg. Végül az utolsó ruhadarabokat is eltávolította rólam. 

A tekintete végig futott a testemen,de nem hagytam neki sok bámészkodási időt. Gyorsan a habos vízbe merültem.

Mire a felszínre jöttem valaki már valaki ült a vízben.

-Liam!-visítottam nevetve. Szerencse hogy nagy a kád. A lábamnál fogva magához rántott, miközben pajkosan vigyorgott.

-Még egy kis bort?-kérdezte.

-Hm köszönöm...de nem.-kuncogtam. Egy rakoncátlan fürtöt a fülem mögé simított. Az egyik ujjával végig simított az arcomon. A fejemet két tenyere közé fogta és megcsókolt.

-El sem tudod hinni hogy mi óta erre vágytam már.-súgta a fülembe. Egy nyögés bukott ki belőlem, ugyanis kezével olyan pontra tapintott ahová kevés férfi ért. Ajkával végig csókolta arcom minden egyes részét és utána a nyakam került sorra.

 A lélegzet vételem kezdet kissé szaporább lenni. Pár perc múlva csókolózva estünk be a szobájába. Az ágyon hanyatt döntőt és fölém tornyosult. Forrónak éreztem a levegőt és a köztünk lévő szikrák is erősödtek. Csókkal hintette be az összes porcikámat. Az ajkát az enyémre tapasztotta és szinte falni kezdte azokat. Hirtelen erős fájdalmat éreztem az alhasamban. Ekkor jöttem rá hogy belém hatolt. A körmeimet a hátába mélyesztetem, amiért egy halk nyögdécselős hang hagyta el a száját.

Fél óra után kimerülten dőlt hátra az ágyban.

-Azta!-motyogta. Magamra húztam a takarót és a plafont bámultam. Éreztem hogy álmosodok ezért egy utolsó csók után lehunytam az egyre nehezedő szemhéjaimat.

Remélem elnyerte a tetszéseteket a rész. Jöjjenek a kommik és jön az új fejezet is :)

Közlemény!

Sziasztok drága egyetlenjeim!
Most egy számotokra jó hírel jelentkezem. Ugye azt mondtam hogy új rész 10 kommi után lesz...de mivel ez nehezen akar teljesülni arra gondoltam kicsit ösztönözlek titeket :)
Ha sikerül teljesíteni a kérésem akor dupla részt fogok hozni. A végeredmény rajtatok múlik csak.

Puszaaa
Fanni

15.Fejezet

Sziasztok drága egyetlenjeim!
Nagyon szépen köszönöm a kommenteket!
Úgy látom tetszik nektek Emma & Liam története. Még rengeteg ötletem van hogy mivel tudnám bonyolítani a szálakat. Ezelőtt pár részel elgondolkoztam azon hogy befejezem a blogot, de a 14.fejezethez kapott kommentekből új erőhöz kaptam :)
Na nem szeretem a drága időtöket rabolni.
Jó olvasást!
Puszaaaa
Fanni

*Zayn*

Emma dühösen távozót az üzletből. A telefonomat a zsebembe süllyesztettem és utána rohantam. Mire kiértem már egy taxiban ült. Niall is kijött és nézte ahogy hangosan boszankodok.

-Nem hiszem el! Liam ki fog engem nyírni. Baszki!-kiabáltam.

-Velem együtt, megtiltotta hogy találkozzak Emmával.- nyugtatót meg.

-Kösz tesó,ez sokat segít.-motyogtam ironikusan.

Beültünk Niallel a kocsimba és az 1D házhoz furikáztam. Beálltam a garázsba, majd a nappaliba kinyúltam a kanapén.  Harry a fotelban nyál cserét váltott Naomival. Naomi nagyon berágott Emmára amiért vele sem tartotta a kapcsolatot. Talán ő viselte még a legnehezebben Liamen kivűl.

-Ne is törődjetek vele hogy itt vagyok.-dörmögtem.

-Emmát vissza passzoltad Liamnek?-kérdezte Harry.

-Akkor tudnám hol van...-motyogtam. Hirtelen két szempár is rám szegeződött. Hitetlenkedve figyeltek engem magyarázatra várva. -Szerveztem egy titkos találkozót Niallnek és  rosszul sült el a dolog. Emma pedig lelépett. -hadartam bosszúsan.

-Liam pedig ide fog jönni. Csúnya vita lesz az biztos.- röhögött Harry. Sokszor látszik a viselkedésén hogy gyerek még.

-Tudnám hol lehet..-sóhajtottam. A szerelmes pár vállat vont csak.

A nap irtó gyorsan telt. Az időjárás nem hazudtolta meg magát,az eső lába igen csak lógott. Egész délután a szobámban tartózkodtam bezárkózva, Niallnek is ezt tanácsoltam. Féltem Liamtől és a mérgétől. Vajon a dolog átmehet verekedésbe is akár? Odáig biztos nem fajulnak el a dolgok. Hiszen csak legjobb barátok vagyunk,szinte már testvérek. Haragszom magamra amiért bele avatkoztam a szerelmi háromszögbe. A legjobb megoldás lett volna hallgatnom a kedvesemre. Tényleg Perrie most mit csinálhat? Turnén van a Little Mixel, nekem pedig nagyon hiányzik. Szeretném őt a karjaim biztonságába tartani. Liam is ezt érezheti Emma iránt? Vajon nagyon össze fog törni ha megtudja a rossz hírt? A kérdéseim közepette kopogás vagy inkább dörömbölés jött az ajtóm túloldaláról.     

-Zayn Malik! Most azonnal engedj be!-kiabálta Liam.

-Nem,félek tőled!-ordítottam vissza.  Pár perc csend következett, majd valaki egy kulcsot helyezte a zárba. Némán figyeltem amint az ajtó kinyílik és Liam belép az ajtón.

*Liam*

Végeztem minden teendőmmel. Paul segítségével egy igazi otthonos szobát alakítottam ki Emma számára.

Az órára néztem és máris rohantam a kocsimhoz. Bekötöttem a biztonsági övemet és gyújtást adtam a járműnek. A motor hangos morajjal jelezte hogy indulhatok. Normál tempómban vezettem mert tudom hogy Emma biztonságban van. Oda értem az 1D villához és leparkoltam a felhajtón. Bementem és a nappaliba Harry és Naomi nézet valami filmet.

-Sziasztok!-köszöntem oda nekik.

-Helló Liam!-köszöntek kórusban. A szemükben valami félelem szerűséget véltem felfedezni.

-Emma?-kérdeztem tőlük. Összenéztek és nem szóltak semmit. Kezdtem megijedni mert elég furcsán viselkedtek. - Hol van Emma?-léptem közelebb hozzájuk.

-Liam,nyugi. Zayn szervezet egy találkozott neki és Niallnek...a dolgok pedig rosszul sültek el. Ő meg fogta magát és elment valahová.- állt fel Harry védekezően. Gyorsan felszaladtam az emeletre és Zayn szobájába próbáltam bejutni sikertelenül.

-Zayn Malik! Most azonnal engedj be!- kiabáltam mérgesen.

-Nem,félek tőled!-ordított vissza. Eszembe jutott hogy van pótkulcsom minden egyes szobához. Berohantam a szobámba,aztán feltéptem az egyik fiókomat és kiszedtem a ,,Zayn szobája" felíratu kulcsot. Bele helyeztem a zárba és elfordítottam. Az ajtó pár pillanat múlva kinyílt. Zayn az ágyán állt egy párnával a kezében.

-Helló Zayn! Mi újság? - üdvözöltem és beléptem a szobába.

- Liam én megmagyarázom.-szabatkozott.

-Neked mit jelent az hogy ne enged a közelébe?! Hm?! Szerintem nincs róla fogalmad. -üvöltöttem torkom szakadtjából. Nem szólt semmit, hallgatta ahogyan szidom és oktatom. - Végre egy kibaszott év után újra láthatom és te máris elüldözted! - nem értem miért de ha ideges vagyok akkor valamiért a könny csatornáim is működésbe kezdenek.

-Segítek megkeresni.-motyogta szégyenkezve.

-Elkéstél vele Zayn, volt egy egész délutánod....de te itt ugrálsz az ágyadon csak. Nem bízhatok benned.- mondtam és kimentem a szobájából.

-Na?-kérdezte a lépcső aljánál Harry.

-Megyek megkeresem ha tudom. Sziasztok!- köszöntem el és kiballagtam a kocsimhoz. Az eső szakadt és szinte alig láttam valamit. A városban furikáztam órákon át de sehol sem láttam. Bárhol lehet. Valamilyen kis hang a fejemben azt súgta hogy nézem meg a bárban ahol idáig dolgozott. Gyorsan a gázra léptem és mint egy örült úgy hajtottam a szórakozó hely felé. Megálltam az út szélén és próbáltam benézni az ablakon. Egy szőke hajú lány állt odakint az esőben és ő is befelé nézett. kiszálltam és a fejemre húztam a kapucnit. Oda sétáltam a lányhoz és csendben álltam mellette. Pár perc múlva megszólalt.

-Miért kerestél meg?-kérdezte nagyot sóhajtva.

-Szerinted?-öleltem át gyengéden. Felemeltem a fejét hogy a szemembe nézzen.

-Sajnálom ismét.- motyogta. Az álla alá nyúltam és vettem a bátorságot hogy megcsókoljam.

Rögtön vissza csókot habozás nélkül. Behúzódtunk egy fedettebb helyre és csókolózni kezdtünk. Éreztem hogy szeret és megbánta hogy elszökött tőlem. Magához húzott de aztán én nyomtam a falnak.

-Szeretlek!- suttogtam a fülébe. Halk kuncogás hagyta el az ajkait.

-Én is téged Liam!- motyogta. Kézen fogva mentünk vissza az autómhoz és szálltunk be.

-Menjünk haza!- jelentettem ki. Úgy érzem egy nagyszerű éjszaka előtt állunk.

Kövi fejezet 10 db komment után várható :)

14.Fejezet

Sziasztok drága egyetlenjeim!  
Köszönöm a kommenteket,nagyon jól esnek a szavaitok!
Remélem erre a részre is kapok elég kommentet,bár ez a rész nekem nem anyira tetszik...kicsit sz*r lett :(
De remélem nektek tetszeni fog.
Jó olvasást!
Puszaaaa
Fanni

*Emma*

 

1 év telt el miotta ott hagytam a fiúkat. A Niall által okozott  seb már begyógyult,de a heg megmaradt. Egy dolog miatt viszont bűntudatom van...Liam..végre együtt lehetnénk,de én elmenekültem. A családom felől még mindig semmi hír,amit kezdek különösnek találni. Hisz több mint 1 éve nem jelentkeznek! A mindennapi betevőmre magam kerestem meg a pénzt,táncosnői állásban. Elégg jól fizetnek,így nem kell másodállásban

dolgoznom. A pénzből a főiskolai tandíjamra is futt. Tudom hogy Liam egyáltalán nem örülne,ha megtudná milyen helyen dolgozok. Bevallom magam sem vagyok büszke saját magamra.

Az egész nap úgy kezdödöt ahogy mostanra már megszoktam. Reggel felkeltem, megreggeliztem aztán mentem a főiskolára. Késő délután gyors tanulás, aztán irány a munka. Az egyik táncosnővel közeli barátság alakult ki. A tükör előtt gyorsan felhelyeztem a sminkem,majd felhúztam a ,,munkaruhám". Scott a főnököm jött hátra hogy kitessékeljen az egyik asztalhoz. Nagy levegőt véve lépkedtem a ,,színpadom" felé. Az ujjaimmal végigsimítottam a ruhámon. Felléptem az asztalra és elkezdtem táncolni. Egy asztal felé tekintve vettem észre hogy figyelnek. A tekintetem össze akadt az Övével. A torkomban hatalmas gombóc nőt, míg a hasamban pillangók ezreit éreztem. Gyors mozdulattal szálltam le a talajra, majd ahogy csak tudtam igyekeztem minél előbb visszaérni az öltözőbe, de valami megragadta a karomat és magához rántott. Szemeimből a könnyek sokasága hullott. A fejemet felemelte hogy a szemünk egy magasságba legyen. A pulcsiját levette és a hátamra terítette.

-Miért?-kérdezte csendesen. A fejemet megráztam, s a szemeimet lehúnytam.-A pénz miatt?-kérdezte. Bólintottam egyet.

-Emma.Öltöz fel. Haza jössz velem!-parancsolt. Megfordultam és az öltözőbe siettem. Levettem magamról a munkaruhám és felvettem helyette a blúzomat és a farmeromat. Pár perc múlva vissza is tértem Liamék körébe. Karon fogva vonszolt ki a klubból a kocsihoz. Liam beült a volánhoz míg Harry előre ült. Így én kénytelen voltam Niallel hátul ülni.

-Hát ez érdekes este volt.-törte meg a csendet Harry. Gondolom Liam szúrósan nézet rá,ezért hallgatót el. Egy kis idő után hirtelen Liam lefékezet,ha nem lettem volna bekötve biztos lefejeltem volna az ülés támlát. Harry és Niall kipattantak a felhajtón,Liam is kiszállt és kinyitotta az ajtómat. Nem mozdultam meg ezért gyengéden megfogta a kezem és kihúzott. Kinyitotta az anyósülés felőli ajtót és beszálltam. Kocogva megkerülte az autót és a megengedetnél gyorsabban kezdet el hajtani. Alig öt perc alatt már egy garázsban álltunk. Liam kiszállt a járműből,én pedig bátortalanul követtem a példáját. Miután kiszálltam megfogta a kezem és befelé húzott. A szobájában a szekrénybe kutatott és egy bokszert nyomot a kezembe.

-Menj fürödni utána beszélünk.

Bólintottam aztán elindultam a fürdőbe. A kádat tele engedtem vízzel. A ruháimat a földre dobtam egy kupacba. Gyorsan lemosakodtam,majd siettem vissza Liamhez. Ő már az ágyán ült. Hang nélkül leültem mellé.

-Hogy kerültél oda?-kérdezte.

-Én…-nem bírtam megszólalni.

-Hogy a francba kerültél pont te egy olyan helyre?!-csattant fel és mikor látta hogy a könnyeim szaporán gurulnak le az arcomon,az ölébe húzott és hagyta,hogy kisírjam magam a vállán.

-A szüleim még mindig nem jelentkeztek...már bejelentettem a rendőrségen az eltűnésüket. Napokig nem ettem mert nem volt pénzem a főiskolai tandíj miatt.-szipogtam a sós könnyekkel küzdve.-Láttam egy hirdetést és jelentkeztem.-vontam vállat.

-Sajnálom hogy kiakadtam. Tud hogy mérges vagyok rád! Emma te egy szép,okos,értelmes lány vagy. Pont egy olyan helyre kellet menned?! Magamat is hibáztatom hisz jobban kellet volna keresselek!-az arcát a tenyerébe temette.

-Liam nem a te hibád.-simitottam végig a karján. Sikerült lefejtsem a kezeit az arcáról. Arra lettem figyelmes hogy az ajkai az enyémeken vannak. Hirtelen Liam távolabb húzódót tőlem. Értetlenül néztem magam elé.

-Bocsás meg ezt nem kellet volna.-súgta maga elé. Úgy éreztem magam mintha arcon vágót volna.

Nyelni is alig bírtam bár megértem őt. Fél. Fél hogy esetleg elriaszt maga mellől.

-Megmutatom hogy hol fogsz aludni.-kelt fel az ágyról. Csendesen követtem őt a szomszédos szobába. A helyiség közepén egy nagy ágy állt,a falak mentén szekrénysor. Tipikus vendégszoba berendezés.

-Jó éjszakát.-felelte és kiment.  Bebújtam a takaró alá,s hosszasan csak a plafont bámultam. Sokáig lesz rám ilyen dühös? Meg fog nekem bocsátani? Nem követem el olyan nagy bűnt. Ezekkel a kérdésekkel a fejemben,zuhantam mély álomtalan álomba.

Furcsa hangokra ébredtem fel. Mintha odalent valaki veszekedne valakivel. Halkan kimásztam az ágyból és kiszöktem a szobámból. A lépcső tetején legugoltam és füleltem. Liam és Zayn hangját ismertem fel.

-Nem érdekel Niall, ha megtudom hogy a közelébe engedted én komoly kinyírlak haver!-fenyegetőzőt mérgesen.

-Nem értek veled egyet,hisz csak meg kell beszélniük azt a bizonyos napot...-ellenkezett Zayn. A torkomban gombóc nőt,amint leeset hogy min vitáznak.

-Nem találkozhat vele! Tudom hogy mi jó Emmának és mi nem. Niall a nem jó kategóriába van besorolva. Kérlek értsd meg.-hadarta. Nagy csend állt be köztük. Csupán a fali óra kattogása hallatszót.

-Rendben,de neki rosszul esik ahogy bánsz vele Liam. Az egyik legjobb barátod,szinte a testvéred...-sóhajtott Zayn.

-Ez a lelkiteror nem válik be nálam.-motyogta Liam.

-Tudom,de egy próbát megért. Azért gondolkozz el rajta.-ismét csend honolta a szobát. Ideje volt lemenni úgy mintha mit sem hallottam volna. Csoszogva mentem le a lépcsőn. A srácok a kanapén ültek.

-Jó reggelt!-köszöntem egy ásítás közepén.

-Jól aludtál?-kérdezte Liam,a kezeit kitárta jelezve hogy bújak oda hozzá. Bátortalanul de hozzábújtam. A hátamat cirogata,míg a fejemet a vállán pihentetem.

-Ti akkor végre együtt vagytok?-kérdezte Zayn vigyorogva. Csendben lapultam Liamhez,a lélegzetét hallgattam.

-Nem.-mondta sóhajtva. A hangjából keserűség szűrődött ki.

-Emma van ma programod?-kérdezte Zayn.

-Nincs,miért?- motyogtam.

-Remek. El kéne jönni velem vásárolni,kell pár új holmi. Perrie pedig nem marad meg egy pár percnél tovább egy férfi üzletbe. Liamnek meg amúgy is dolga van.-vont vállat.

-Mikor akarsz menni?-kérdeztem sóhajtva.

-Amint elkészülsz. Reggelizni elviszlek az egyik kedvenc helyemre.-mondta szünet nélkül.

Bólintottam egyet és kimásztam Liam karjai közül.

-Nincs mit felvegyek.-motyogtam szemlesütve. A srácok hangosan felnevettek savanyú képem láttán. Zayn egy kis szatyrot nyomot a kezembe.

-Perrie küldi.-nevetett tovább.

-Köszi,életmentőek vagytok.-ugráltam örömömben. Felrohantam az emeletre és egyenest a fürdőbe siettem. A sminktáskám szerencsére táskámban volt tegnap. Felvettem egy farmert és egy  csíkos pólót. Egy natur sminket helyeztem fel gyorsan. Belebújtam a magas sarkú cipőmbe majd a lépcsőn felvettem a kabátomat.

-Kész vagyok.-döltem neki a falnak. Liam odalépet elém és a fülembe súgta.

-Vigyázz magadra.-az egész testem libabőrős lett. Zayn az ajtóban intet hogy induljunk már.

Liam átölelt egy kicsit majd útnak indultunk Zaynel. Beszálltam az anyósülésre,a biztonsági övet bekapcsoltam és elindultunk. Egy közeli Star Buck's-nál álltunk meg. Zayn a fejére húzta a kapucnit,hogy a rajongok ne ismerjék fel. Rendeltünk pár sütit és két tejeskávét.

-Liam bébi csősznek fogót fel igaz?-kérdeztem az asztalt tanulmányozva.

-Félt téged. Te nem tudod milyen volt neki az elmúlt egy év. Próbálta teljesíteni a kérésed de nem tudta. Egyéjszakás kalandjai voltak csak csupán. Egy lány volt akivel sokat találkozót. Nicole. Azért mert hasonlított rád.-mondta komoly hangnemben. Beleharaptam a sütimbe,majd alaposan így szóltam.

-Nagylány vagyok,tudok magamra vigyázni. Ja és tudom mi a jó nekem.-gúnyolodtam. Zayn letudta a témát egy vállránditásal. Reggeli után végre odaértünk egy közeli üzletbe. A kirakat is árulkodót róla hogy igen elegáns és puccos hely. Belépve a szám is tátva maradt. Az egész üzlet az arany és az ezüst árnyalataiban pompázót. A pénztár rögtön a bejárat mellet volt. Egy mosolygós fiatal lány ült a kaszánál.

-Szia Zayn!-mosolygot a melletem álló srácra.

-Szia Nicole.-üdvözölte két puszival. Bátortalanul ácsorogtam csak egy helyben. -Emma ő Nicole, Nicole ő Emma.-mutatot be minket egymásnak.

-Szia,sokat hallottam már rólad.-mosolygot.- Liam sok mindent mesélt a múltatokról.-tette hozzá. Ááá szóval ő az a Nicole. Fogalmam sincs hogy mit evett rajta Liam,hisz csak egy átlagos lány. Jó ez nem igaz,nem átlagos egyáltalán. Valóban hasonlítunk egymásra,de ő szebb nálam. Szúrós szemmel mértem végig rajta.

-Bocsi én még nem hallottam rólad semmit se.-mondtam drámaian. Zayn a könyökömnél fogva rángatott a ruhák felé.

-Ennek mi értelme volt?-kérdezte mérgesen. Úgy döntöttem adom a hülyét.

-Minek?-motyogtam.

-Az elöbbinek.-morogta. Értetlenül néztem rá. Vállat rántottam. Zayn kezébe nyomtam a ruhákat hogy próbálja fel őket. A fülkébe még jó pár ruhát vittem neki. Leültem az egyik műbőr kanapéra. Az idő telt és valaki megzavarta a nyugtomat.

-Helló,nekem is tudnál segíteni?-kérdezte,de amint a hangja bekúszót a hallójáratomba a szemeimet lehunytam. Ajkaimat összeszorítottam.

-Hagyj békén Niall!-szűrtem a fogaimon keresztül egy perc elteltével.

-Emma kérlek!-ölelte át a vállamat. Leráztam magamról a karját.

-Nincs miről beszélnünk.-mondtam lehunyt szemekkel.

-Sajnálom,sajnálom hogy megcsaltalak. Ostoba voltam s egyben felelőtlen. Nagyon berúgtam,tudom ez nem mentség de...-hadarta.

-De engem nem érdekel.-szóltam közbe.

-Szeretlek.-mondta és ajkait az enyémre tapasztotta. Hirtelen eltávolodót én pedig egy jókora pofonnal jutalmaztam meg.

-Én meg végeztem veled.-álltam fel és a próbafülkék felé indultam. Neki támaszkodtam annak amelyikbe Zayn van.

-Kérlek siess. Menni akarok.-kérleltem. Válasz nem érkezett,így benyitottam. A ruhák érintetlenül lógtak a fogason,Zayn pedig ott ült a telefonját bújva.

-Emma,te mit keresel itt?-kérdezte meglepődve. Sarkon fordulva indultam el kifelé az üzletből és egy taxiba bevágódva indultam el a mostani lakóhelyem felé.

Kövi fejezet 6db komment után jön csak!